A tehetetlenség illúziója

Emlékszel még azokra az időkre, amikor tele voltál elképzelésekkel, vágyakkal, amikor tisztán láttad mit és hogyan szeretnél? Amikor voltak céljaid és érezted magadban az erőt, hogy mindezeket megvalósítsd?  Arra a pillanatra is emlékszel, amikor ezek egyszer csak eltűntek az életedből, vagy egyszerűen csak elkezdtél kételkedni, hogy tiéd lehet az, amire vágysz?

Hova tűnik a lendület, a hit, az erő? Észrevetted, hogy egy idő után elfelejtkezünk az álmainkról és félretesszük a vágyainkat?

Az igazság az, hogy nem csak elkezdünk lemondani róluk, hanem már azt is elhisszük, hogy a változtatás lehetetlen. Lehet, hogy sok mindent megpróbáltál már és nem vagy nem úgy sikerült, ahogy akartad. Az is lehet, hogy hittél valakiben vagy valamiben és csalódnod kellett. Úgy is érezheted, hogy tényleg igyekeztél, bevetetted a pozitív gondolkodást, lépéseket tettél és mégis balul sültek el a dolgok. A múlt tapasztalatai azt mondatják veled, “nem érdemes”, “nem éri meg”, “úgysem sikerül”. És lemondasz. Feladod. Azért, mert tényleg elhiszed, hogy nem lehetséges. A hitedet erősítik a “magyarázataid”, amiből mostanra már jó sok van. Össze is gyűjtöttem egy párat, hogy felismerd őket.

Tudod, a valóság mégis az, hogy ott legbelül pontosan érzed, hogy másra vágysz, csak a kezdő lépéseket nem bírod megtenni. Ez nyomaszt és feszültté tesz, még akkor is, ha próbálod azt a látszatot fenntartani, hogy “jól vagyok”, “jó ez így”. Gondolkodtál már azon, hogy ezzel kit csapsz be és kit bántasz leginkább?

Hidd el, tudom, miről beszélek! Nekem is voltak az életemben olyan időszakok és események, amikor ezeket az érzéseket éltem meg szinte minden nap. Most, utólag visszatekintve látom, hogy mindegyik esetben eljött az a pillanat, amikor azt mondtam, “elég volt”. Le kellett mennem egész mélyre, hogy egyszer csak kitörjön belőlem, hogy elegem van abból az állapotból és feltegyem a kérdést, “merre tovább?”. Rengeteget tanultam és tapasztaltam mindezek közben, most már másképpen látom a történteket és hálás vagyokezekért az időszakokért is.

Az egyik legfontosabb lecke amit megtanultam, hogy aváltozás és változtatás lehetetlensége csak illúzió! Ez nem a valóság. Valóságosnak tűnik, mert te is elhiteted magaddal, hogy így van, vagy hogy így van jól, vagy nem jó így, de nem lehet másképp.

Mi lenne, ha az ellenkezőjében hinnél?

A múltad nem számít, nem tudsz már ellene tenni semmit és nem befolyásol semmit. Csak egy esetben, ha nem tanulsz belőle és emellett még hagyod is, hogy mérgezze a jelenedet.

A jelenlegi életed a múltbéli gondolkodásodnak, döntéseidnek és cselekedeteidnek az eredménye. Ha változtatni akarsz, változtass a hozzáállásodon!

Tedd meg az első lépést!

Megtanultad, hogy nem tehetsz semmit.

Hát számolj le a “lehetetlenség” és “tehetetlenség” illúziójával! Változtass a gondolkodásodon, a szemléleteden és dönts! Azt, hogy miben hiszel, azt te döntöd el.

Dönts végre magad mellett!